Sok mindent köszönhetek a bácsikámnak, de ez a tanulmányi kirándulás biztos, hogy nem fog felkerülni arra a képzeletbeli listára. Bár nem látok bele igazán a dolgokba, az számomra is világos, hogy Ichabod keze mélyen benne van az Angyal-programban és az Egyház ügyes-bajos dolgaiban. Nem is a befolyása nagy, inkább csak a rálátása. Olyan, mint egy árny. Nem tudom, sosem feszegettem igazán és tudom, hogy ő sem mondana nekem sokat. Gyereknek gondol még és szereti az életszakaszaimnak megfelelően csepegtetni az információkat. Én pedig tiszteletben tartom ezt. Na meg én sem akarom faggatózással ellőni azt, hogy valójában több mindenre rájöttem már vele, velük kapcsolatban, mint annak hangot adok.
Mire is akartam kilyukadni… elég gyakori, hogy mások számára véletlenszerűen cikáznak a gondolataim, míg számomra ez a képzeletbeli labirintusfutam teljesen átlátható. Csak a végére kavarodok kicsit bele. Szóval a bácsikám jól ismeri az Egyház nevelési módszereit és irányelveit, de hozzám hasonlóan ő is egy excentrikus gondolkodású férfi némi élettapasztalattal és higgadtsággal kiegészítve. Hamarosan betöltöm a tizenhatot és szeretné, ha többet is megtapasztalnék a külvilágból, mint az, amit Angyalként tanulok. Számára az túl száraz. Mit csinált hát? Azt mondta, van egy kis dolga Coldstone Kanyonban. Nem biztos, hogy tudni akarom, mi dolga lenne egy mélyen az Egyházat támogató arisztokratának egy ilyen helyen. De engem is magammal hozott és kirakott „valamelyik sarkon”, mondván, tapasztaljak, fedezzek fel. Nem látott el tanácsokkal, így az első, ami teljes bizonyossággal megfordul a fejemben az, hogy megfigyeltet és elemeztet.
A kanyonban töltött első két-három órám azzal telt el, hogy a tömegben feszegetve a határokat felderítsem, hogy jók-e a következtetéseim, és ha igen, akkor lerázzam a „bébiszitteremet”. Nos, ez megtörtént, most már tényleg egyedül vagyok. Közben egészen megéheztem, vettem valamit egy árusnál, tulajdonképpen egészen elvoltam a „főutcán” maradva, nem különösebben akasztottam össze a bajuszom senkivel – nem különösebben – de egy idő után ismét társaságom akad. Tudtam, hogy még egyszerű ruhában is túl tiszta vagyok ide.
Az egyik szűk mellékutca mellett elhaladva valami hirtelen a két bokámra tekeredik és úgy ránt be a sikátorba, mintha csak egy ragadozó nyelte volna el a tehetetlen prédáját. A különbség az, hogy én nem vagyok tehetetlen. Nem is sikátor ez, inkább úgy néz ki, mint egy összetákolt folyosó, ami két épületet vagy utcát köt össze. Az egyik ott hagyott kordonnál valami fűszerfüggő fekszik, akinek épp a zsebeit túrta egy nem túl biztató küllemű alak. Utóbbi azonnal menekülőre fogja, mihelyt bevágódok mellé. A támadástól a pulzusom azonnal az egekbe szökik és érzem, ahogy elönt a mérhetetlen, kontrollálhatatlan harag. Ezzel különösen gondjaim vannak, mióta beléptem a kamaszkorba, hát még mióta Haydennel szakítottunk.
Gondolkodás nélkül ragadom meg a láncot, aminek a szöges vége a bokámra tekeredett és előbb letépem magamról, utat engedve a vérnek, majd talpra állok és magam felé rántom a láncot, a túlsó végén álló figurával együtt. Nem engedi. Ketten vannak. A másik nem messze áll tőle és a fegyverét szorongatja. Lő, de a fegyver nem sül el, beragadhatott. Szóval ezek valami Zs-listás bűnözők lehetnek, silány minőségű cuccal, akik igyekszenek fentebb jutni. Netán könnyű prédának gondoltak, aki a tisztaságából és öltözetéből ítélve frissen hullott alá a Kanyonba. Ó, nem-nem.
Kihasználva a vakszerencsének köszönhető időkaput ismét megrántom a láncot, nem erővel, hanem technikával, és kirántom a fickó kezéből. Ezután ügyes mozdulatokkal használom ostorként, csapok vele, a nyakára tekeredik, a lábaim elé rántom őt és arcon rúgva semlegesítem. Majd vehemensen a társa felé indulok, aki igyekszik életet lehelni a fegyverébe és jó eséllyel sikerülne is neki, de hirtelen fénygránát csattan kettőnk között, engem pedig másodpercekre elvakít.
Ostoba vagyok. Ha meg akarnának ölni, már halott lennék! Mégis lélegzem és a földön térdelek. Annyira már visszatért a látásom, hogy lássam, valaki áll előttem. De nem a támadóim egyike az. Valaki más.