Henry az egyetlen olyan Angyal, aki nem teljes mértékben az Egyház felügyelete alatt nevelkedett, ugyanis balszerencséjére Villengardon született. A sorsát már azelőtt szerződésbe foglalták, hogy megszületett volna, a szerződést pedig mindkét fél eltiporta. A bizonyos paktum egyik felén az Egyház és az Angyal-program állt, míg másik felén az édesapja, aki nem más, mint a nagybetűs Sakál. Rosewyn Kilenc éves koráig a Black Sun karmai között nevelkedett. Az apja kifacsart szeretetét és kiképzését élvezhette, amíg végül az Egyház egy rivális banda rajtaütésének álcázva meg nem szerezte őt. Felhasználták támadási pontként azt, amit a Sakál erősségnek gondolt. Az Egyház papjai a fagyhalál szélén találtak rá. Nekik persze fogalmuk sem volt, hogy ki ő pontosan, de a Bíborosok már akkor is tudták, hogy mit csinálnak. A mai napig féltve őrzött titok, hogy Rosewyn valójában Burrows. Henry titoktartásával nem volt sok gond. Ő sosem volt olyan, mint az apja. Ha meg is van benne az, ami az anarchiához kell, hát nagyon mélyen van. Makacs, akaratos és impulzív fiú, az indulatkezelési problémáiról nem is beszélve, de a szíve a helyén van. Vicces, hogy egy nap épp ő lehetett volna az Egyház reklámarca a jégkék tekintetével és tökéletes vonásaival. Egy probléma van ezzel, hogy a vér az vér, a Sakál pedig vissza akarja a fiát, mióta megtudta, hogy életben van és mindent megtesz a cél érdekében.

Henry fokozott reflexekkel rendelkezik, valamint igen különleges regenerálódó képességgel. Ő a következő lépcsőfok, az egyetlen, aki nem szimplán gyorsabban gyógyul, hanem tudatosan képes irányítani a regenerációját. Legalábbis lehetne képes, ugyanis ezt a képességét az Egyház tudósai nemrég fedezték fel, még nem tanulta meg egészében használni.