19 évvel ezelőtt;
Precíz, gyors észjárású, őszinte, kedves, kiber-zseni: Sosem hibázok. Minden problémára kell lennie megoldásnak, csak meg kell találni. Bármikor a szemedbe mondom, hogy hülye vagy és ezt nagyon elcseszted, ellenben ha valamit jól csinálsz azért megdicsérlek. Villengard nem a világ legjobb helye, mégis próbálok segíteni az itt lakókon, ahogy csak tudok. Kiber-mérnökként lehetőséget adok az embereknek egy új, jobb életre. Különböző protézisek fejlesztésében veszek részt minden egyéb mellett.

Napjainkban;
Intelligens, két lábon járó lexikon, hazug, szeretetéhes: A tudás az egyetlen, amit nem vehet el tőlem. Pillanatok alatt megtalálom és kiszűröm a szükséges információkat az aktákból. hazudok a világnak a nevemről, a munkatársaimnak az életemről, de legfőképpen magamnak. Miatta. Egy sóhajjal lépi át a küszöböt, a vékony testére simuló ruhától egyből megszabadul és kényelmesebb öltözékre vált, majd feltűzi hosszú szőke haját. A kanapén ülve előveszi a lopott hologramot és néma könnyek közepette nézi a fiát.

3066. SZ. LAKOS ADATAI
NÉV: Cathisha Kinnear
Nem találtak jobb nevet? Vicc az egész, de legalább a keresztnevem hasonlít az igazihoz. Cathia Kaldwin
SZÜLETETT: Mars, 3066. X. X.
Milyen szépen is fest az aktában ez az egy szócska. Ők nem tudják milyen Villengard régi folyosóink sétálni. Milyen volt, amikor a kalózok elfoglalták a bázist és önkényesen magukévá tették a helyet. A legtöbb ott élőt megölték, kevesen maradtak életben. Talán csak azok, akiknek hasznukat vették. Az apám Findecker Professzor mellett szolgált, aki átadta nekem mindazt a tudást, amit az őrült zsenitől tudott ellesni kiber-mérnökként. Persze a legnagyobb titkait a sírba vitte magával az öreg...
CSALÁDI ÁLLAPOT: Hajadon
Az emlékek megrohamoznak, hogy egy rég elfeledett szép időszakot mutassanak, mely oly távolinak tűnik akár a galaxis vége.
Az irodámban ültem egy új fejlesztésen dolgoztam, amikor megjelent. Oda se kellett néznem, tudtam, hogy Ő az, hallottam a lépteiből. Ezer közül is felismerném minden rezdülését. Mosollyal az arcomon hagytam hadd karoljon át hátulról. Kissebb sokkot kaptam, ahogy a látóterembe került az a csöppnyi, gyönyörű ékszer.
- Igen! - fordultam egyből felé, hogy mosolllyal az arcomon egy csókkal pecsételjük meg a fel nem tett kérdését. A galaxis legboldogabb nőjének éreztem magam a férfi társaságában, aki viszont szeretett.
Nem sokon múlt, hogy Cathia Burrows legyen belőlem. Mégis ennyi év távlatából valószerűtlennek tűnik az egész, mintha az agyam generálta volna csupán, hogy megtévesszen.
GYERMEKEK SZÁMA: -
Az előbbi képet felváltja egy másik, mely túlságosan eleven. Fájón mar belém az érzés, még most is ennyi év távlatából. Elárult
- Ne Vadim! Nem akarom! - próbálok ellenkezni, miközben a könnyeim patakokban folynak végig arcomon. Legyengült vagyok, tehetetlen és zavart. Kapkodom a levegőt, mire két kéz szorul a karjaimra, hogy a követekző pillanatban elsötétüljön minden előttem. Órákkal később egy steril szobábam ébredtem, mindenféle gépekkel körülvéve. Azt mondták nem tesz jót a magzatnak, ha idegeskedek, ezért inkább elaltattak. Ő a gyermekem, nem pedig valami kísérteli alany! A hónapok alat próbáltam szép szóval meggyőzni, lebeszélni erről az esztelenségről, aztán kiabálva, fenyegetőzve... Megígértem, ha nem függeszti fel ezt a kísérletet kárt fogok tenni magamban és a gyermekében is. Persze ez egy hazugság volt, amivel ő is tisztában volt. Vajon mikor lettem egy kísérleti alany csupán? Mikor szűntem meg menyasszonynak lenni? Hányszor gondolkodtam ezen a terhességem során, míg meg nem születtél Te...
- Ne! Nem veheted el tőlem! Ő az enyém, az én fiam! - kiabálok, amennyire kitellik tőlem. Még fájnak a varratok, érzem ahogy mozdulok. Az operációt követően két héttel később újra kezdtük az egészet.
- Gyűlöllek! Egy undorító lény vagy! - akár egy igazi Sakál. Letépem a gyűrűt az ujjamról és hozzá vágom. Ez a mozdulat mepecsételte a sorsomat. Nem voltam már több, mint a hajó fő kiber-mérnöke. Megszűntem menyasszonynak és anyának lenni abban a pillanatban. Teljesen összetörtem, szívemet mardosta az üresség. Utolsó menedékként a munkába temetkeztem. Ott találkoztam Veled, aki az utolsó, apró menedéket jelentette számomra. A közös munka során minden tudásom neked adtam, ahogy a szívem egy részét is. Mégsem tudott maradásra bírni a jelenléted, sem az, hogy távolról figyelhetem a fiam.Túlságosan elborzasztott mindaz, amit a Sakál tett, már nem volt számára menekvés. Meghoztam életem legnehezebb döntését.
Néma könnyek záporoznak fátyolos szemeimből. Sosem fogom megbocsájtani magamnak az akkori döntésem, bármennyire kedvező alkut kötöttem az Egyházzal. Új személyazonosság, letelepedési engedély a marson a hallgatásomért cserébe az Angyal-programról. A fájó űr életem végéig a mellkasomban marad. Az egyetlen gyermekem hiánya. Az új munkám kimerül abban, hogy régi jelentéseket, adatlapokat szorírozok a megfelelő helyre a felhőn belül, amit az Egyház kezel.  Készségesen segítek bármelyik felsőbb rangú vezetőnek előkeríteni a múltból egy-egy kétes üggyel kapcsolatban. A kiber tudásom révén szemmel követettem a fiam életét, egészen pár hónappal ezelőttig, amikor teljesen eltűnt a radarról. Fél hónapra rá kaptam egy rejtett üzenetet.
A fiad Villengard vendége - C.
A kódot megfejtve egyértelmű volt az üzenet. Vissza kell mennem oda, hogy szembe nézzek a múltammal és magával a Sakállal. Ki kell juttatnom onnan Henryt, amíg van rá esélyem.