There is no God, there is only the Church
the ice warriors magyar szerepjátékos oldal

Megosztás
Naeviah Leiris

Egyház Támogató
Cassius Hyatt
Előtörténet :
Keresem :
Tartózkodási hely :
Elysium



A poszt írója Cassius Hyatt
Elküldésének ideje 2020-12-01, 22:35
Ugrás egy másik oldalra
Gratulálunk, elfogadva!



Kedves Naeviah!

Keblemre, kicsi kígyó! Értsd ezt a legjobban, és vedd bóknak, kérlek!  flirt
Úgy látom, te is legalább olyan remek viszonyt ápolsz az anyáddal, mint én az apámmal. Valószínűleg oka van annak, hogy a legnagyobb befolyással rendelkező családok élére nem a galamblelkű, zen örökösök jutnak. Ők amúgyis túl korán halnának a hozzánk hasonló céltudatos, törtető családtagok mellett. Mondhatnám, hogy kár értük, de így is eleget hazudok.  fetreng

Na de a lapodra visszatérve, igazán jólesett olvasni, részletes leírást kaphattunk az erényeidről - a többi meg hát nem is létezik, nem igaz? Egy ilyen elbűvölő szépség nem lehet más, mint maga a kedvesség és báj. pokerface
Előszedtem az előtörténeted mellé Memphis lapját is, és olyan szépen összefésülted a kettőt, mintha valóban évek óta ismernétek egymást. Mióta is…?  Cool
Igazán kíváncsi vagyok, mit is hoztok ki a kapcsolatotokból, és mire lesz elég a régi “barátság”, ha más is a mérleg serpenyőjére kerül. Dallas szépen felforgatta az állóvizet, de mennyit vagy hajlandó kockáztatni, hogy megszabadulj tőle? Jár egyáltalán a csinos fejecskédben ilyesmi? Vajon támogatod majd Memphist a megszállottságában, vagy megpróbálkozol egy józanító pofonnal? Annyi a kérdés, de a válaszokat csak az idő adhatja meg.

Azt hiszem, várnak már, így nem is tartanálak fel tovább, és mivel eminens tagként előre dolgoztál, bedoblak a foglalókba, aztán a tied a játéktér! Érezd jól magad itt nálunk! sziv

Avatár- és névfoglalóEgyéb foglalók




Vissza az elejére Go down

Black Sun Támogató
Naeviah Leiris
Chatkép :
Naeviah Leiris 4d9d85450e60b3ee517cb8c313e307f9
:
Naeviah Leiris Tumblr_p8tshhB5ey1vkpyc9o1_540
Tartózkodási hely :
elysium



A poszt írója Naeviah Leiris
Elküldésének ideje 2020-11-21, 22:33
Ugrás egy másik oldalra
Naeviah Isra Leiris

if that mockingbird don't sing and that ring don't shine, I'ma break that birdies' neck, I'd go back to the jeweler who sold it to and make him eat every karat


Becenév Naev
Foglalkozás "időmilliomos"
Születési hely, idő a felhők között, 3069. július 4.

Család A név kiváltság. A név kötelesség. A név hatalom. És jelen esetben a név kredit.

A Leiris família akkor vonult be a köztudatba, amikor megszerezte a legnagyobb kreditkezelő vezérigazgatói pozícióját, amelyet idestova három generáció óta irányítanak. Ezzel Naeviah nem csak egyszerűen egyike az elysiumi különleges és presztízzsel bíró családok örökösei közül, hanem a fellegváros leggazdagaibb közé tartozik. A szó legszorosabb értelmében időmilliomos és a lehető legkényelmesebben éli az életét, bár szó sincs arról, hogy ne törődne a család örökségének fenntartásával. Éppen ellenkezőleg: temérdek idejét és pénzét olyan projektekbe fekteti, amelyek valóban kamatoznak majd, ezzel is egyre stabilabbá téve a Leiris nevet.
Egyszem gyerekként ő a szülei szeme fénye, és bár elkényeztették, Naev sokkal tudatosabb lett, mint azt várni lehetett volna. Édesapja néhány éve távozott az élők sorából, anyjával pedig azóta egyre elviselhetetlenebb a viszonya, aminek a legfőbb oka éppen apja hiánya. Ő tartotta egyben a két nőt, ám most, hogy nincs már velük Naeviah anyja végtelenül irigyli a figyelmet, amelyet lánya olyan könnyedén megszerez abban a pillanatban, hogy belép valahová. Naev pedig képtelen elviselni anyja gőgjét, így arra jutott, a legjobb megoldás, ha inkább leépíti a vele való mindennapi kapcsolatát, s csak havonta egy-két alkalommal találkoznak, s leginkább csak muszájból, illetve üzleti megfontolásból. Még sem mutatna túl jól, ha a csodás Leiris örökös tagadná meg a saját anyját.

Képesség A hallása igazán kiválló, hála az illegálisan beültetett hallásjavító implantátumnak, amelyért felfoghatatlanul sok kreditet fizetett a Black Sunnak. Minderről kizárólag Memphis Windsor tud, aki Naevhez hasonlóan élvezi ennek a "feljavításnak" minden előnyét.
 
Vanessa Kirby KERESETT arisztokrata

Jellem és külső
  • elragadó: gyerekkorától fogva rajongtak érte, mások irigységére. ha belép egy terembe minden szempár a kecses alakra szegeződik, és egyetlen mosolyáért - legalábbis azt suttogják - már öltek is. a szeme pasztell kékje szikrázik, különös öröm táncol benne, valami mély és elemi, ami mindenkit elsodor.

  • önálló: mindig is talpraesett lány volt, sohasem szorult igazán mások segítségre, és bár a leggazdagabbak életét éli, képes lenne magára mosni és főzni, ha szüksége lenne rá. ha… nem azért nem teszi mindezt, mert lusta volna, sokkal inkább mert megteheti ezt a luxust. és ha valamit igazán élvez, az a luxus.

  • határozott: megvannak a maga elképzelései, melyekhez tartja magát. mindig is tudta, mit fog örökölni egyetlen gyerekként, és nagyon pontos elképzelése volt azzal kapcsolatos, hogyan akarja igazgatni majd a nyakába szakadó birodalmat. pontosan ilyen komolysággal és elszántsággal viseltetik mindennel, de a higgadtság csak formális körülmények között jellemző rá.

  • indulatos: sohasem őrjöng, kiabálni is csak nagyon ritkán szokott, de hajlamos a hirtelen hangulatváltozásokra, főleg ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szeretné. mindez mégis csendben történik, szinte észrevehetetlen módon: a szeme szürkébb lesz, olykor a finom ívű ajkai összepréselődnek, nyomasztó és hideg pillantással mér végig, majd egyetlen jól érthetően elégedetlen, lágy hang hagyja el a torkát: hmmm…; szőke haját hátraveti, és a feje oldalra billen. lehet, hogy nem ismered, de a kitörni készülő düh minden porcikádat átjárja.

  • toxikus: észre sem veszed és a hatása alá kerülsz, édes és halálos ujjai a nyakadra fonódnak, és egyetlen szorításával megfojt, ha ahhoz van kedve. de általában ennél jóval taktikusabb, és inkább a bőröd alá mászik, beléd bújik, kiismeri minden pocikádat, gondolatodat, hogy aztán a megfelelő pillanatban semmisíthessen meg, és az olyan végzetes csapás legyen, mely után esélyed sem lesz felállni, összekaparni magadat, visszavágni. végzetes és veszélyes. de talán a legrosszabb - rád nézve -, hogy nem tudsz szabadulni tőle, a létének gondolata ott ragad benned, és vágyni fogsz rá, hiába mérgező.



életem története

Hány éve is… hogy hány éve ismerlek? Hány éve? Egyáltalán volt olyan, hogy nem ismertelek? Sokszor mondták nekem, hogy nincs nő és férfi között barátság, és tulajdonképpen ezzel egyet értek. Persze ez ironikus, mondhatnák, hiszen mi hány éve is vagyunk “barátok”? Számolatlan ideje ismerlek, nem tudnék egy olyan pillanatra rámutatni, amikor ne lettél volna ott… de a mi kapcsolatunk bonyolultabb annál, hogy egyetlen szóval leírható legyen. Sokszor gondolkodtam azon, minek nevezzelek? Neked van valami ötleted?
- Minek? - nem értelek, sokszor nem értelek, ennek ellenére sem kérdőjelezlek meg, de teljesen felesleges időpocsékolásnak érzem, hogy azután a fiú után akarsz rohangálni. És hallom a hangodon, ha kell, akár a galaxis pereméig vagy azon túl is elmész, csak hogy visszahozd magadnak. Látom rajtad, drágám, hogy meg vagy zuhanva, mióta az a fiú nincs itt, és számtalanszor közöltem veled, szedd össze magadat, mert a mi helyzetünk különleges, és nem véthetünk hibát. Elysium rosszabb a fagyott felszínű Földnél, ahonnan mindenki menekül, az itt élők könnyedén szétszednek, cafatokra szaggatnának, ha esélyük lenne rá. És Te éppen esélyt akarsz adni erre, én pedig nem fogom hagyni. Hány éve is… hány éve védelek meg és állok ki melletted bármikor? Hányszor nem árultalak el?
Nincs válasz. Ebből tudom mennyire fontos neked az a kölyök, mert neked mindig mindenre volt terved. Nem értem, hogy tudott ennyire összezavarni olyasvalaki, mint a Fiú.
- Oké, visszahozod. És utána? Szerinted nem fog megint elszökni? Szerinted onnantól kezdve csüngeni fog minden egyes szavadon? - a hangom keményebbé válik, miközben közelebb sétálok hozzád. A tűsarkaim koppannak a szoba padlóján, az óriási üvegfelület mögött Elysium központja nyújtózik el. - Ugyan, Memphis. Engedd el. Ő legalább csak elszökött és nem levetette magát az erkélyedről. Ő legalább még él - aljas lennék, hogy a halott menyasszonyodat emlegetem? Vagy csak őszinte? Én az utóbbi felé hajlok, mert ha valaki, hát Te sohasem hazudnál nekem, még csak meg sem próbálnád szépíteni a dolgokat, ennek ellenére most valami érzékeny pontra tapinthattam, talán éppen azért, mert a Fiút és Delilah-t párhuzamba állítottam. Pedig tudom, hogy egyikük sem ért fel hozzád, egyik sem tudott sohasem igazán boldoggá tenni. Hirtelen történik minden. Ahogy az üveg hangosan szétrobban a lábam mellett és érzem, hogy szétfröccsen a maradék italod, hallom ahogy az üvegfalnak repülnek a szilánkok, szinte golyózáporra emlékeztető hanggal, Te elkapod a nyakamat, ujjaid a bőrömre szorulnak, s egyetlen pillanatra számtalan emlék villan be a múltunkról. Hány éve is… hány éve volt, hogy utoljára így estél nekem? Most mégis levegőért kapkodok, ahogyan az üvegnek szorítasz. Az én kezemből is kihullik a pohár, ennek hangját távolinak érzékelem, s Te meg sem rezzensz. Esélyem sincs ellened, én ezt te is tudod. Néha azt gondolom, a Black Suntól be kellett volna szereznem valami erőnövelő implantátumot, hogy felvehessem veled a versenyt. - Úgysem fog szeretni… - préselem ki magamból a szavakat, látom ahogy fürkészel engem, ahogyan küzdök az életemért, mert most nem szórakozol velem, hanem próbára teszel. A karodba kapaszkodom, a tekinteted nem ereszti az enyémet, azt hiszem, valahol élvezed ezt, és furcsa módon én is. És valahol a szembogarad sötétsége mélyén, ahová már csak egy érintésnyire nyúlik be a fény, látom: nem ölnél meg. Talán soha. Sokszor gondolkodtam azon, minek nevezzelek: a keresztem vagy és én a tied, mert túl sokat tudunk a másikról, túl értékesek és túlságosan pótolhatatlanok vagyunk egymás életében.
Ahogy eleresztesz és elfordulsz, a torkomhoz kapok, lecsúszom az üvegfalnak dőlve, zihálok, levegőért kapkodok… Gyűlölnélek, ha tudnálak, az ilyen húzásaidért: de tudod, az a legrosszabb, hogy én is ugyanígy szorítanálak sarokba. Meg is tettem már számolatlanul, ha túl érzékeny pontot ütöttél meg.
- Próbálkozz csak - kiáltom rekedten utánad, mintha lenne jelentősége, pedig egyáltalán nincs, hallom a hangodban az elszántságodat. - Őrült vagy, Memphis - mindig is az voltál, és talán ez tetszett meg benned. Hány éve is?

Vissza az elejére Go down
 

Naeviah Leiris

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» naeviah, the golden girl

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Ice Warriors FRPG :: 02. Karakteralkotás :: Személyes akták :: Arisztokrácia-
Hasznos linkek




Ice Warriors Frpg
Chatablak




Ice Warriors Frpg


Új posztok


2021-04-03, 17:52
Yillarion Zima
2021-04-03, 12:08
Silvio Casales
2021-03-23, 21:00
Arin Beau Travert
2021-03-07, 14:25
Vendég
2021-02-25, 19:33
Vendég
2021-02-09, 10:24
Eugene Zhorrid
2021-01-18, 13:42
Cassius Hyatt
2021-01-10, 13:57
Sebastian Calvin-Hill
2021-01-09, 13:07
Vendég



ice warriors frpg
Statisztika


csoportok
Ffi
Egyház
0
0
Black Sun
0
0
Földiek
0
0
Marsiak
0
0
Arisztokrácia
0
0
Összesen
0
0


Ice Warriors Frpg